A sejt alkotórészei, diffúzió, ozmózis, a
A sejt alkotórészei, diffúzió, ozmózis, aktív és passzív transzport, turgor fogalma A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége. Alakja változatos, a környezete, funkciója szabja meg. Nagysága tág határok közt mozog. Sejtszám ember esetében kb. 30 billió, melynek mérete 4-20 mikrométer, egyes idegsejtek 600-700 mikrométer a simaizomszövet sejtjei általában 10-30 mikrométer köztiek. Fő részei: - Sejthártya – sejtmembrán - cytolemma - Sejtplazma - cytoplasma - Sejtmag – nucleus Sejthártya: Főleg foszfolipidek, és fehérjék alkotják. A sejtet kívülről körülvevő sejthártya, és a sejten belüli membránok hasonló összetételűek, eredetük és alapszerkezetük közös. A membránok alapszerkezetét a lipid-kettős réteg adja meg, melyet foszfaidok, glickolipidek, és koleszterin alkot. A lipidek hidrofil részükkel poláros belső, míg hidrofób részükkel egy apoláros belső részt alkotnak. Az apoláros részeket Van der Waals féle erők tartják össze. A lipidek gyors oldalirányú mozgásra képesek, melynek során egyes molekulák akár egymilliószor is helyet cserélnek másodpercenként. A foszfolipid-kettős réteg és ezért a membrán is félfolyékony halmazállapotú, melyet az összetétele és a hőmérséklet befolyásol. A réteg molekulái úgy sorakoznak, hogy a vízzel érintkező részeiket a legkissebbre csökkentsék, ezért soha nincsenek szabadon, így összetapadnak, és zárt teret alkotnak. A membránfehérjék amfipatikus molekulák. Ez azt jelenti, hogy poláros, és apoláros részt is tartalmaznak. Sejtplazma: - Cytoplasma Cytosolból és cytogélből áll. Cytosol: Folyékony Vízben oldott sókból, fehérjékből, nukleinsavakból, szénhidrátokból, lipidekből áll. Cytogél: A segjet behálózó fehérjefonal rendszerét adja, az általa határolt tereket cytosol tölti ki. Dinamikusan változó struktúrájú, folyamatosan elbomlik és újraépül. Alkalmazkodik a sejt életműködéséhez, védi a sejtet a víztartalom ingadozásától, elősegíti a sejtalkotók mozgását, és befolyásolja a sejt alakját. Sejtmag: - Nucleus Általában a sejt közepén helyezkedik el, de lehet a sejthártyához közel, vagy ahhoz tapadva is. A sejt általában egy sejtmagot tartalmaz, de vannak két (máj, porc)- illetve többmagvú (csontvelő, harántcsíkolt izomszövet) sejtek is. Felépítése: Kettős membránból álló maghártya veszi körül. A sejthártya és a sejtmag membránja közt 20-25 nanométer perinukleáris tér van, mely kapcsolatban van az ER (endoplazmatikus reticulum) üregeivel. A maghártyán 100-10000 pórus lehet, mely a sejtmag anyagcsereforgalmát szabályozza. Belsejében:- karioplazma – magnedv- tölti ki: - Nukleiksavak - Fehérjék - Fehérjefonalakból álló hálózat - Kromatin - Sejtmagvacska: itt képződik az rRNS, mely a cytoplasma fehérjékkel a riboszóma alapegységét képezi. Ezek a magpóruson át hagyják el a sejtmagot. Sejtalkotók: Dezmoszómák: Sejtek közti adhéziót – összetapadást – biztosítják. Különböző sejtek közt jön létre, hogy azok egységes egészként működjenek. Endoplazmatikus Reticulum: A cytoplasmát behálózó csövek és zsákocskák hálózata, a sejtmagtól a sejthártyáig. Anyagcserefolyamatok szerint lehet: SER: Sima felszínű ER: a szteroidok és membránlipidek glikogén szintézisében, valamint a környezetből származó méreganyagok lebontásában vesz részt. DER: Durva felszínű ER: A fokozott fehárjeszintézist végző sejtekben a sejtmagot hagymahéjszerűen veszi körül, kapcsolódhat a maghártyával. Cytosol felőli részén fehérjék bioszintézisét végző riboszómák vannak. Riboszómák: rRNS + fehérjékből felépülő szemcsék. Membránhoz kötötten vagy szabadon fordulnak elő, de működésük minden esetben megegyezik, a fehérjeszintézis helyszínei. Szabad riboszómák: a sejt saját szükségleteire termeli a fehérjéket Kötött riboszómák: ezek a Der-hez kapcsolódnak, az elszállítandó fehérjéket, és a membránfehérjéket képezik. Golgi-aparátus: Központi részét zsákhalmaz alkotja. Ez a hely a sejt „csomagológyára”. A zsákok a széleiken csatornákba ágyazódnak, kis hólyagokká fújódnak fel, és leválnak. Ezek a Golgi-vezikulák. Szerkezete és működése polaritást mutat: Ciszpólus: görbült külső oldal: Közvetlenül kapcsolódik a SER-hez, és közvetve hólyagocskákkal a DER-hez Transzpólus: belső oldal: a sejthártya felé néz, nagy méretű vacuolák – folyadékkal telt hólyagocskák – kapcsolódnak hozzá Szerepe: - fehérjék szerkezetmódosítása - glickoproteidek, foszfolipidek szintézise - proteidek elosztása, csoportosítása Lizoszómák: Membránnal körülvett gömb alakú sejtalkotók. 40 különböző enzimet tartalmaznak, PH: savas Feladatai: - sejten belűli emésztés - lebontja a sejtbe került anyagokat, elöregedett sejtalkotókat - szoptatáskor átalakítja a tejmirigyeket Működésük alapján csoportosítva lehetnek: Fagoszómák: Előlizoszómák: a sejt által felvett, vagy a sejt saját anyagait membránba csomagolva tartalmazzák Elsődleges lizoszómák: a DER-ben képződő emésztőenzimeket tartalmazza Másodlagos lizoszómák: fagoszómák és az elsődleges lizoszómák összeolvadásával alakulnak ki, intenzív emésztést végeznek Harmadlagos lizoszómák: maradványtestek: tartalmuk emészthetetlen Mitocondriumok: megnyúlt henger alakú 5-10 mikrométer nagyságú sejtalkotó. 2 membránja 4 anyagcseretérre osztja. Belső membránja lemezes szerkezetű. Belső tere gélszerű, melyben a mitocondrium saját gyűrű alakú DNS lánca található. Önálló fehérjeszintetizáló rendszere van. A lebontó anyagcsere-folyamatok helyszíne A sejt életjelenségei: Diffúzió: A sejten kívül és belül az anyagok koncentrációja nem azonos mértékű, melyet a szervezet próbál kiegyenlíteni. Az áramlás mindig a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú hely felé történik. A folyamat akkor fejeződik be, ha a koncentráció kiegyenlítődik. Ez egy dinamikus folyamat, így az anyagi részecskék állandó mozgása jellemzi. Ozmózis: A diffúziós folyamat sajátos megvalósulási formája, melynek során a koncentrációkiegyenlítődés korlátozott. Ilyen korlátot képez a szervezeten belül a szemipermeábilis – féligáteresztő- hártya. Ebben az esetben az alacsonyabb koncentráció helyről halad a nagyobb koncentrációjú rész felé, mivel a szemipermeabilis hártya kicsi pórusain a nagyobb molekulák nem jutnak át. Az emberi szervezetben az ozmózisnyomás kb. 8 bár, melyet a szervezet igyekszik stabilizálni verejtékezéssel, vizelet-kiválasztással, és folyadékfelvétellel. Az emberi szervezet ozmózisnyomása egyenlő a Ringer oldatéval, mely a fiziológiás sóoldat. (0.9%NaCl oldat) Ez az izotóniás oldat. Ha az oldat nyomása ennél nagyobb hypertóniás, ha ennél kisebb, akkor hypotóniás oldatról beszélünk. Turgor fogalma: a sejtben végbemenő vízfelvétel következtében kialakuló, sejtfalra ható hidrosztatikai nyomás. Anyagcsere: asszimilációs – felépítő és disszimilációs – lebontó – folyamatok összessége A tápanyagok a sejthártyán keresztül jutnak a sejtbe. Ezeket az anyagfelvevő, és leadó folyamatot hívjuk transzport folyamatoknak. Transzport folyamatok fajtái: 1. Szabad transzport: a részecskék önállóan jutnak át a membránon diffúzióval: mely az anyagok koncentrációgradiensnek megfelelő áramlása a membránon keresztül. 2. Közvetített transzport: Specifikus fehérjékből álló rendszerre van szükség a transzportfolyamathoz. Integráns fehérjék a membrán egyik oldalán megkötik, míg a másik oldalon leadják a szállított anyagot. Fajtái: Aktív transzport: a kisebb koncentrációjú áramlik a nagyobb felé, energiaigényes, melyet az ATP szolgáltat a sejt számára Passzív transzport: magasabb koncentrációjú hely felől áramlik a kisebb koncentrációjú hely felé, nincs enegriaszükséglet ELEKTROKOZMETIKA Azokat a kozmetikai eljárásokat, ahol elektromos áramot használunk a kozmetikai kezelés során, elektrokozmetikai kezelőeljárásoknak hívjuk Direkt :Amikor az elektrokozmetikai kezelés során felhasznált elektromos áramot, közvetlenül alkalmazzuk a kezelt testfelületen. - Vio -Galvánkezelések - Epiláció -Ingeráramú kezelések Indirekt:Amikor az elektrokozmetikai kezelés során felhasznált elektromos áramot, átalakítjuk más fizikai energiává. Mechanikai energia Frimátor Mikrodermabrázió Vákumos készülékek- tisztítás, masszírozás, testkezelés Ultrahang- terapetikus, peeling Vibrációselven működő készülékek Hőenergia- hőkezelések Termo-maszk, termo-álarc Arcvasalók Termo-paplan Infra kezelések, szauna, lézer, lámpa, Hideg- meleg készülékek Paraffin kezelés Hidroterápia Arcgőzölő, vapozon Szauna Tangentor masszázskádak Fényenergia-fénykezelések Lámpa Szauna Lézer Masszírozó készülék Mélymeleg terápia-800 Vörös 760-640 nm IVA 700- 1400- bőralja UVA- 400-315 nm Sárga 640- 540 nm IVB 1400-3000- irha UVB- 315- 240 nm Zöld 540-490 nm IVC 3000- hám UVC-240- 200 nm Kék 490- 420 nm
ktív és passzív transzport, turgor fogalma A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége. Alakja változatos, a környezete, funkciója szabja meg. Nagysága tág határok közt mozog. Sejtszám ember esetében kb. 30 billió, melynek mérete 4-20 mikrométer, egyes idegsejtek 600-700 mikrométer a simaizomszövet sejtjei általában 10-30 mikrométer köztiek. Fő részei: - Sejthártya – sejtmembrán - cytolemma - Sejtplazma - cytoplasma - Sejtmag – nucleus Sejthártya: Főleg foszfolipidek, és fehérjék alkotják. A sejtet kívülről körülvevő sejthártya, és a sejten belüli membránok hasonló összetételűek, eredetük és alapszerkezetük közös. A membránok alapszerkezetét a lipid-kettős réteg adja meg, melyet foszfaidok, glickolipidek, és koleszterin alkot. A lipidek hidrofil részükkel poláros belső, míg hidrofób részükkel egy apoláros belső részt alkotnak. Az apoláros részeket Van der Waals féle erők tartják össze. A lipidek gyors oldalirányú mozgásra képesek, melynek során egyes molekulák akár egymilliószor is helyet cserélnek másodpercenként. A foszfolipid-kettős réteg és ezért a membrán is félfolyékony halmazállapotú, melyet az összetétele és a hőmérséklet befolyásol. A réteg molekulái úgy sorakoznak, hogy a vízzel érintkező részeiket a legkissebbre csökkentsék, ezért soha nincsenek szabadon, így összetapadnak, és zárt teret alkotnak. A membránfehérjék amfipatikus molekulák. Ez azt jelenti, hogy poláros, és apoláros részt is tartalmaznak. Sejtplazma: - Cytoplasma Cytosolból és cytogélből áll. Cytosol: Folyékony Vízben oldott sókból, fehérjékből, nukleinsavakból, szénhidrátokból, lipidekből áll. Cytogél: A segjet behálózó fehérjefonal rendszerét adja, az általa határolt tereket cytosol tölti ki. Dinamikusan változó struktúrájú, folyamatosan elbomlik és újraépül. Alkalmazkodik a sejt életműködéséhez, védi a sejtet a víztartalom ingadozásától, elősegíti a sejtalkotók mozgását, és befolyásolja a sejt alakját. Sejtmag: - Nucleus Általában a sejt közepén helyezkedik el, de lehet a sejthártyához közel, vagy ahhoz tapadva is. A sejt általában egy sejtmagot tartalmaz, de vannak két (máj, porc)- illetve többmagvú (csontvelő, harántcsíkolt izomszövet) sejtek is. Felépítése: Kettős membránból álló maghártya veszi körül. A sejthártya és a sejtmag membránja közt 20-25 nanométer perinukleáris tér van, mely kapcsolatban van az ER (endoplazmatikus reticulum) üregeivel. A maghártyán 100-10000 pórus lehet, mely a sejtmag anyagcsereforgalmát szabályozza. Belsejében:- karioplazma – magnedv- tölti ki: - Nukleiksavak - Fehérjék - Fehérjefonalakból álló hálózat - Kromatin - Sejtmagvacska: itt képződik az rRNS, mely a cytoplasma fehérjékkel a riboszóma alapegységét képezi. Ezek a magpóruson át hagyják el a sejtmagot. Sejtalkotók: Dezmoszómák: Sejtek közti adhéziót – összetapadást – biztosítják. Különböző sejtek közt jön létre, hogy azok egységes egészként működjenek. Endoplazmatikus Reticulum: A cytoplasmát behálózó csövek és zsákocskák hálózata, a sejtmagtól a sejthártyáig. Anyagcserefolyamatok szerint lehet: SER: Sima felszínű ER: a szteroidok és membránlipidek glikogén szintézisében, valamint a környezetből származó méreganyagok lebontásában vesz részt. DER: Durva felszínű ER: A fokozott fehárjeszintézist végző sejtekben a sejtmagot hagymahéjszerűen veszi körül, kapcsolódhat a maghártyával. Cytosol felőli részén fehérjék bioszintézisét végző riboszómák vannak. Riboszómák: rRNS + fehérjékből felépülő szemcsék. Membránhoz kötötten vagy szabadon fordulnak elő, de működésük minden esetben megegyezik, a fehérjeszintézis helyszínei.