KOZMETIKUS TANANYAGOK

Ezen az oldalon találhatot az EFEB Kozmetikus tananyagot

A sejt alkotórészei, diffúzió, ozmózis, a

A sejt alkotórészei, diffúzió, ozmózis, aktív és passzív transzport, turgor fogalma

 

A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége.

Alakja változatos, a környezete, funkciója szabja meg.

Nagysága tág határok közt mozog. Sejtszám ember esetében kb. 30 billió, melynek mérete 4-20 mikrométer, egyes idegsejtek 600-700 mikrométer a simaizomszövet sejtjei általában 10-30 mikrométer köztiek.

Fő részei: - Sejthártya – sejtmembrán - cytolemma

-          Sejtplazma - cytoplasma

-          Sejtmag – nucleus

Sejthártya: Főleg foszfolipidek, és fehérjék alkotják.

 

A sejtet kívülről körülvevő sejthártya, és a sejten belüli membránok hasonló összetételűek, eredetük és alapszerkezetük közös.

A membránok alapszerkezetét a lipid-kettős réteg adja meg, melyet foszfaidok, glickolipidek, és koleszterin alkot.

A lipidek hidrofil részükkel poláros belső, míg hidrofób részükkel egy apoláros belső részt alkotnak. Az apoláros részeket Van der Waals féle erők tartják össze. A lipidek gyors oldalirányú mozgásra képesek, melynek során egyes molekulák akár egymilliószor is helyet cserélnek másodpercenként.

A foszfolipid-kettős réteg és ezért a membrán is félfolyékony halmazállapotú, melyet az összetétele és a hőmérséklet befolyásol. A réteg molekulái úgy sorakoznak, hogy a vízzel érintkező részeiket a legkissebbre csökkentsék, ezért soha nincsenek szabadon, így összetapadnak, és zárt teret alkotnak.

A membránfehérjék amfipatikus molekulák. Ez azt jelenti, hogy poláros, és apoláros részt is tartalmaznak.

Sejtplazma: - Cytoplasma

Cytosolból és cytogélből áll.

Cytosol: Folyékony

         Vízben oldott sókból, fehérjékből, nukleinsavakból, szénhidrátokból, lipidekből áll.

Cytogél: A segjet behálózó fehérjefonal rendszerét adja, az általa határolt tereket cytosol tölti ki. Dinamikusan változó struktúrájú, folyamatosan elbomlik és újraépül. Alkalmazkodik a sejt életműködéséhez, védi a sejtet a víztartalom ingadozásától, elősegíti a sejtalkotók mozgását, és befolyásolja a sejt alakját.

 

Sejtmag: - Nucleus

Általában a sejt közepén helyezkedik el, de lehet a sejthártyához közel, vagy ahhoz tapadva is. A sejt általában egy sejtmagot tartalmaz, de vannak két (máj, porc)- illetve többmagvú (csontvelő, harántcsíkolt izomszövet) sejtek is.

Felépítése: Kettős membránból álló maghártya veszi körül.

A sejthártya és a sejtmag membránja közt 20-25 nanométer perinukleáris tér van, mely kapcsolatban van az ER (endoplazmatikus reticulum) üregeivel.

A maghártyán 100-10000 pórus lehet, mely a sejtmag anyagcsereforgalmát szabályozza.

Belsejében:-  karioplazma – magnedv- tölti ki:

- Nukleiksavak

- Fehérjék

- Fehérjefonalakból álló hálózat

- Kromatin

- Sejtmagvacska: itt képződik az rRNS, mely a cytoplasma fehérjékkel a riboszóma alapegységét képezi. Ezek a magpóruson át hagyják el a sejtmagot.

 

Sejtalkotók:

Dezmoszómák: Sejtek közti adhéziót – összetapadást – biztosítják.

Különböző sejtek közt jön létre, hogy azok egységes egészként működjenek.

Endoplazmatikus Reticulum: A cytoplasmát behálózó csövek és zsákocskák hálózata, a sejtmagtól a sejthártyáig.

Anyagcserefolyamatok szerint lehet:

SER: Sima felszínű ER: a szteroidok és membránlipidek glikogén szintézisében, valamint a környezetből származó méreganyagok lebontásában vesz részt.

DER: Durva felszínű ER: A fokozott fehárjeszintézist végző sejtekben a sejtmagot hagymahéjszerűen veszi körül, kapcsolódhat a maghártyával. Cytosol felőli részén fehérjék bioszintézisét végző riboszómák vannak.

Riboszómák: rRNS + fehérjékből felépülő szemcsék.

Membránhoz kötötten vagy szabadon fordulnak elő, de működésük minden esetben megegyezik, a fehérjeszintézis helyszínei.

Szabad riboszómák: a sejt saját szükségleteire termeli a fehérjéket

Kötött riboszómák: ezek a Der-hez kapcsolódnak, az elszállítandó fehérjéket, és a membránfehérjéket képezik.

 

 

Golgi-aparátus: Központi részét zsákhalmaz alkotja. Ez a hely a sejt „csomagológyára”. A zsákok a széleiken csatornákba ágyazódnak, kis hólyagokká fújódnak fel, és leválnak. Ezek a Golgi-vezikulák.

Szerkezete és működése polaritást mutat:

Ciszpólus: görbült külső oldal: Közvetlenül kapcsolódik a SER-hez, és közvetve hólyagocskákkal a DER-hez

Transzpólus: belső oldal: a sejthártya felé néz, nagy méretű vacuolák – folyadékkal telt hólyagocskák – kapcsolódnak hozzá

Szerepe: - fehérjék szerkezetmódosítása

               - glickoproteidek, foszfolipidek szintézise

               - proteidek elosztása, csoportosítása

 

Lizoszómák: Membránnal körülvett gömb alakú sejtalkotók. 40 különböző enzimet tartalmaznak, PH: savas

Feladatai: - sejten belűli emésztés

               - lebontja a sejtbe került anyagokat, elöregedett sejtalkotókat

               - szoptatáskor átalakítja a tejmirigyeket

Működésük alapján csoportosítva lehetnek:

Fagoszómák: Előlizoszómák: a sejt által felvett, vagy a sejt saját anyagait membránba csomagolva tartalmazzák

Elsődleges lizoszómák: a DER-ben képződő emésztőenzimeket tartalmazza

Másodlagos lizoszómák: fagoszómák és az elsődleges lizoszómák összeolvadásával alakulnak ki, intenzív emésztést végeznek

Harmadlagos lizoszómák: maradványtestek: tartalmuk emészthetetlen

 

Mitocondriumok: megnyúlt henger alakú 5-10 mikrométer nagyságú sejtalkotó. 2 membránja 4 anyagcseretérre osztja. Belső membránja lemezes szerkezetű. Belső tere gélszerű, melyben a mitocondrium saját gyűrű alakú DNS lánca található. Önálló fehérjeszintetizáló rendszere van. A lebontó anyagcsere-folyamatok helyszíne

 

A sejt életjelenségei:

 

Diffúzió: A sejten kívül és belül az anyagok koncentrációja nem azonos mértékű, melyet a szervezet próbál kiegyenlíteni. Az áramlás mindig a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú hely felé történik. A folyamat akkor fejeződik be, ha a koncentráció kiegyenlítődik. Ez egy dinamikus folyamat, így az anyagi részecskék állandó mozgása jellemzi.

 

Ozmózis: A diffúziós folyamat sajátos megvalósulási formája, melynek során a koncentrációkiegyenlítődés korlátozott. Ilyen korlátot képez a szervezeten belül a szemipermeábilis – féligáteresztő- hártya. Ebben az esetben az alacsonyabb koncentráció helyről halad a nagyobb koncentrációjú rész felé, mivel a szemipermeabilis hártya kicsi pórusain a nagyobb molekulák nem jutnak át.

Az emberi szervezetben az ozmózisnyomás kb. 8 bár, melyet a szervezet igyekszik stabilizálni verejtékezéssel, vizelet-kiválasztással, és folyadékfelvétellel. Az emberi szervezet ozmózisnyomása egyenlő a Ringer oldatéval, mely a fiziológiás sóoldat. (0.9%NaCl oldat) Ez az izotóniás oldat.

Ha az oldat nyomása ennél nagyobb hypertóniás, ha ennél kisebb, akkor hypotóniás oldatról beszélünk.

 

Turgor fogalma: a sejtben végbemenő vízfelvétel következtében kialakuló, sejtfalra ható hidrosztatikai nyomás.

 

Anyagcsere: asszimilációs – felépítő és disszimilációs – lebontó – folyamatok összessége

A tápanyagok a sejthártyán keresztül jutnak a sejtbe.

Ezeket az anyagfelvevő, és leadó folyamatot hívjuk transzport folyamatoknak.

Transzport folyamatok fajtái:

1. Szabad transzport: a részecskék önállóan jutnak át a membránon diffúzióval: mely az anyagok koncentrációgradiensnek megfelelő áramlása a membránon keresztül.

2. Közvetített transzport: Specifikus fehérjékből álló rendszerre van szükség a transzportfolyamathoz. Integráns fehérjék a membrán egyik oldalán megkötik, míg a másik oldalon leadják a szállított anyagot.

Fajtái:

Aktív transzport: a kisebb koncentrációjú áramlik a nagyobb felé, energiaigényes, melyet az ATP szolgáltat a sejt számára

Passzív transzport: magasabb koncentrációjú hely felől áramlik a kisebb koncentrációjú hely felé, nincs enegriaszükséglet

 

ELEKTROKOZMETIKA

Azokat  a kozmetikai eljárásokat, ahol elektromos áramot használunk a kozmetikai kezelés során, elektrokozmetikai kezelőeljárásoknak hívjuk

Direkt :Amikor az elektrokozmetikai kezelés során felhasznált elektromos áramot, közvetlenül alkalmazzuk a  kezelt testfelületen.

- Vio 

-Galvánkezelések

- Epiláció

-Ingeráramú kezelések 

Indirekt:Amikor az elektrokozmetikai kezelés során felhasznált elektromos áramot, átalakítjuk más fizikai energiává.

Mechanikai energia

Frimátor

Mikrodermabrázió

Vákumos készülékek- tisztítás, masszírozás, testkezelés

Ultrahang- terapetikus, peeling

Vibrációselven működő készülékek

Hőenergia- hőkezelések

Termo-maszk, termo-álarc

Arcvasalók

Termo-paplan

Infra kezelések, szauna, lézer, lámpa,

Hideg- meleg készülékek

Paraffin kezelés

Hidroterápia

Arcgőzölő, vapozon

Szauna

Tangentor masszázskádak

Fényenergia-fénykezelések

Lámpa                                                             

Szauna                                                            

Lézer                                                        

Masszírozó készülék

Mélymeleg terápia-800

 

Vörös 760-640 nm  IVA 700- 1400- bőralja UVA- 400-315 nm

Sárga 640- 540 nm  IVB 1400-3000- irha UVB- 315- 240 nm 

Zöld 540-490 nm    IVC 3000- hám       UVC-240- 200 nm

 Kék 490- 420 nm



 

 

 

 




ktív és passzív transzport, turgor fogalma

 

 

A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége.

Alakja változatos, a környezete, funkciója szabja meg.

Nagysága tág határok közt mozog. Sejtszám ember esetében kb. 30 billió, melynek mérete 4-20 mikrométer, egyes idegsejtek 600-700 mikrométer a simaizomszövet sejtjei általában 10-30 mikrométer köztiek.

Fő részei: - Sejthártya – sejtmembrán - cytolemma

-          Sejtplazma - cytoplasma

-          Sejtmag – nucleus

Sejthártya: Főleg foszfolipidek, és fehérjék alkotják.

 

A sejtet kívülről körülvevő sejthártya, és a sejten belüli membránok hasonló összetételűek, eredetük és alapszerkezetük közös.

A membránok alapszerkezetét a lipid-kettős réteg adja meg, melyet foszfaidok, glickolipidek, és koleszterin alkot.

A lipidek hidrofil részükkel poláros belső, míg hidrofób részükkel egy apoláros belső részt alkotnak. Az apoláros részeket Van der Waals féle erők tartják össze. A lipidek gyors oldalirányú mozgásra képesek, melynek során egyes molekulák akár egymilliószor is helyet cserélnek másodpercenként.

A foszfolipid-kettős réteg és ezért a membrán is félfolyékony halmazállapotú, melyet az összetétele és a hőmérséklet befolyásol. A réteg molekulái úgy sorakoznak, hogy a vízzel érintkező részeiket a legkissebbre csökkentsék, ezért soha nincsenek szabadon, így összetapadnak, és zárt teret alkotnak.

A membránfehérjék amfipatikus molekulák. Ez azt jelenti, hogy poláros, és apoláros részt is tartalmaznak.

Sejtplazma: - Cytoplasma

Cytosolból és cytogélből áll.

Cytosol: Folyékony

         Vízben oldott sókból, fehérjékből, nukleinsavakból, szénhidrátokból, lipidekből áll.

Cytogél: A segjet behálózó fehérjefonal rendszerét adja, az általa határolt tereket cytosol tölti ki. Dinamikusan változó struktúrájú, folyamatosan elbomlik és újraépül. Alkalmazkodik a sejt életműködéséhez, védi a sejtet a víztartalom ingadozásától, elősegíti a sejtalkotók mozgását, és befolyásolja a sejt alakját.

 

Sejtmag: - Nucleus

Általában a sejt közepén helyezkedik el, de lehet a sejthártyához közel, vagy ahhoz tapadva is. A sejt általában egy sejtmagot tartalmaz, de vannak két (máj, porc)- illetve többmagvú (csontvelő, harántcsíkolt izomszövet) sejtek is.

Felépítése: Kettős membránból álló maghártya veszi körül.

A sejthártya és a sejtmag membránja közt 20-25 nanométer perinukleáris tér van, mely kapcsolatban van az ER (endoplazmatikus reticulum) üregeivel.

A maghártyán 100-10000 pórus lehet, mely a sejtmag anyagcsereforgalmát szabályozza.

Belsejében:-  karioplazma – magnedv- tölti ki:

- Nukleiksavak

- Fehérjék

- Fehérjefonalakból álló hálózat

- Kromatin

- Sejtmagvacska: itt képződik az rRNS, mely a cytoplasma fehérjékkel a riboszóma alapegységét képezi. Ezek a magpóruson át hagyják el a sejtmagot.

 

Sejtalkotók:

Dezmoszómák: Sejtek közti adhéziót – összetapadást – biztosítják.

Különböző sejtek közt jön létre, hogy azok egységes egészként működjenek.

Endoplazmatikus Reticulum: A cytoplasmát behálózó csövek és zsákocskák hálózata, a sejtmagtól a sejthártyáig.

Anyagcserefolyamatok szerint lehet:

SER: Sima felszínű ER: a szteroidok és membránlipidek glikogén szintézisében, valamint a környezetből származó méreganyagok lebontásában vesz részt.

DER: Durva felszínű ER: A fokozott fehárjeszintézist végző sejtekben a sejtmagot hagymahéjszerűen veszi körül, kapcsolódhat a maghártyával. Cytosol felőli részén fehérjék bioszintézisét végző riboszómák vannak.

Riboszómák: rRNS + fehérjékből felépülő szemcsék.

Membránhoz kötötten vagy szabadon fordulnak elő, de működésük minden esetben megegyezik, a fehérjeszintézis helyszínei.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 4
Heti: 19
Havi: 65
Össz.: 31 053

Látogatottság növelés
Oldal: Bevezetés
KOZMETIKUS TANANYAGOK - © 2008 - 2024 - honfi.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »